Molnár Dávid: Nem megújuló – kimerülő források A szén

A szén keletkezése során két lépcsőn megy keresztül. Az elhalt növényi anyagok a Föld felszínén lerakódnak, és még a felszínen elkezdenek átalakulni. Ez a tőzegképződés. Második lépcsőben, ahogy egyre süllyed a tőzeg, úgy a nyomás és a hőmérséklet hatására (több millió év alatt) a szénülés jelensége jön létre.

A szénülés folyamatában a tőzeg átalakul: lignit, barnaszén, feketeszén illetve antracit keletkezik belőle.

Molnár Dávid: Megújuló – soha ki nem merülő források A víz

Megújuló primer energiaforrás a víz. A Nap sugárzásának köszönhetően a földi vízkészlet állandó változásban van: párolgás során a légkörbe kerül, ahol kicsapódik és visszahull a felszínre csapadék formájában. A Nap sugárzásának Földet elérő mennyiségének 23%-a fordítódik a víz körforgásának fenntartására, és ennek 99%-a a párolgás-lecsapódás.

Molnár Dávid: Az erőművekről általában

Az erőművek feladata a villamos energia előállítása a primer energiahordozókból. Magyarországon a Magyar Villamos-ipari Rendszerirányító Részvénytársaság feladata a fogyasztás és a termelés egyensúlyának mindenkori fenntartása.

Az erőműveket terheléskövetésük alapján három csoportba sorolhatjuk. Az első csoportba az alaperőművek tartoznak, amik a legalacsonyabb költséggel állítják elő a villamos energiát (atom-, lignit-, fűtőerőmű), vagy termelésüket nem lehet szabályozni.

Molnár Dávid: Gőz munkaközegű hőerőművek

A gőz munkaközegű hőerőművek alrendszerekre való bontásával lényegesen egyszerűbbé válik az összetett folyamatok vizsgálata. A felbontást a következő ábra mutatja be:

 Jelmagyarázat:

1: tüzelőanyag, üzemanyag bevitel, 2: füstgáz és egyéb hőveszteségek, 3: mechanikai veszteségek, 4: villamos veszteségek, 5: forró gőz szállítása a turbinához, 6: turbina mozgási energiájának továbbadása, 7: kiadott villamos teljesítmény, 8: tápvízrendszer előmelegített vizet juttat vissza a körfolyamatba, 9: kondenzált víz visszajuttatása a tápvízrendszerbe, 10: a felhasznált gőz a turbinából a kondenzátorba, 11: villamos önfogyasztás, 12: hőáram a környezetbe

A hőtermelő alrendszer:

A kazánokban történik a tüzelőanyag kémiai energiájának felszabadítása, ami égést jelent a gyakorlatban.

Molnár Dávid: Gázturbinás erőművek

A gázturbinás erőművekben rendszerint földgázt vagy turbinaolajat elégetve állítanak elő villamos energiát. A részrendszerek sémája a következő:

A gőz munkaközegű erőművekhez képest eltérés, hogy az ott használatos kazán helyett csak tűztér van, mivel nem tápvizet felmelegítve hasznosítják, hanem az elégett tüzelőanyag füstjét. A felhasznált energiahordozóból történő hő kinyerése a turbinában zajlik le.

Molnár Dávid: Kombinált gáz- és gőzturbinás erőművek

A kombinált ciklusú gáz- és gőzerőművek a legjobb hatásfokúak, a gőzerőműveket, illetve a gázturbinás erőműveket figyelembe véve. Ezt alátámasztja a Csepeli Erőmű 53,29%-os hatásfoka[1] is.

Az ilyen típusú erőművek általános felépítését az 1. ábra mutatja be. Az erőművekben két ciklusban történik a villamosenergia-termelése egy gázturbinás elsődleges kör, és a gőzturbinás szekunder kör.

Molnár Dávid: Vízerőmű

A víz felhasználása, mint energiaforrás az ókor idejére nyúlik vissza, ugyanis akkor kezdték használni az első vízikerekeket. A mai modern vízerőművek alapjai a XIX. században kezdtek kibontakozni. A vízerőművek a természetes vizek mozgási (folyóvizeknél), helyzeti és nyomási (állóvizeknél) energiáját használják fel a villamosenergia-termeléshez.

A vízerőműveket csoportosítani lehet az alapján, hogy milyen vizekre épültek, ez alapján megkülönböztetünk folyami-, szivattyús-tározós-, ár-apály- és hullámerőműveket.

Molnár Dávid: Szélerőművek

A szél energiájának felhasználása már több száz éves múltra tekint vissza, ha nem vesszük figyelembe a vitorlás hajókat, mert akkor több ezer évesnek mondhatjuk. A szélkerekeket víz szivattyúzására (öntözésre) használtak és szélmalmokként, ahol a gabona és más termények magvait őrölték. Energiatermelésre csak a XX. század első felében kezdték használni, az első nagyobb teljesítményű szélgenerátort 1941-ben állították üzembe az USA-ban, 1250kW teljesítményű volt[1].

Molnár Dávid: Biomassza a villamosenergia-termelésben

A biomassza megújuló energia, a napsugárzásból származik. A szárazföldön és vízben található élő és nemrég elhalt szervezetek összességét és az átalakulás után keletkező minden termék és hulladék értendő.

Keletkezése alapján csoportosíthatjuk a biomasszát[1]. Elsődleges biomasszák a természetes vegetációval jönnek létre, ilyenek a mezőgazdasági növények (szalma, szár, torzsa), erdő (tűzifa, erdei hulladékok), legelő, rét, vízben élő növények, kertészeti növények, s e csoportba tartoznak a speciálisan erre a célra termesztett energianövények.

Molnár Dávid: Hulladék- és szemétégető erőművek

A települési- és ipari hulladékok a mai technológiai fejlettség mellett egyre növekvő ütemben keletkeznek. Az elhelyezésük, hasznosításuk, megsemmisítésük is egyre nagyobb erőfeszítéseket igényel. Ez alapján a hulladékot „megújuló energiaforrásnak” tekinthetjük[1]. A hulladékkezelés egy formája a hulladék- és szemétégető erőmű. A hulladék fűtőértéke, ha nem válogatják szét 8-10 MJ/kg, ami növelhető szelektív gyűjtéssel.

Molnár Dávid: Atomerőmű

„Az atommagok átalakulásakor keletkező energia gyakorlati hasznosítása”[1]-ként lehetne legrövidebben megfogalmazni az atomerőművek működésének alapötletét. A maghasadás –fisszió – során létrejövő hőt hasznosítják egy hőerőművi egységben, ezért nevezik speciális hőerőműnek az atomerőműveket. Maghasadás urán- és plutóniumizotóp esetén megy végbe könnyedén úgy, hogy energetikailag kedvezőbb állapotba jutnak a hasadás során, így pozitív lesz az energiamérlegük.

2012. szeptember 11-én sikeresen elindult a cseh – szlovák – magyar másnapi kereskedésű villamosenergia-piacok összekapcsolása.

2012. szeptember 11-én sikeresen elindult a cseh, a szlovák és a magyar piacokon és a köztük lévő határokon – a határkeresztező villamosenergia- és átviteli kapacitások napi allokációjának céljából – az áralapú piac-összekapcsolás. Ez a módszer a három ország másnapi kereskedésű villamosenergia-piacaira vonatkozó ajánlati könyvek, és a cseh-szlovák, valamint a szlovák–magyar határon rendelkezésre álló napi határkeresztező kapacitások egyidejű használatát teszik lehetővé.

Az ország villamosenergia-igényének növekedése következtében az Oroszlányon és környékén fellelhető energetikai szénre alapozva, 1958. elején jelenik meg alap tervfeladatként egy 3x50 MW teljesítőképességű erőmű építése. A tervek már elkészültek, amikor 4x50 MW-ra növelték az erőmű teljesítményét. 1958. végén folyamatosan beindul az építkezés.

1960. őszére készült el a hűtőtó völgyzáró gátja, megkezdődött a tó feltöltése. (Az erőmű hűtő- és egyéb ipari-víz igényének kielégítésére az Által ér duzzasztásával hűtőtó létesítésére került sor. A tónak kettős célja van; hűtés és tárolás.

A Vértesi Erőmű Zártkörűen Működő Részvénytársaság közvetlen jogelődeit sorra véve egészen a XIX. századig jutunk el, amikor még a számunkra ma is meghatározó szén kitermelése alapvetően kézi erővel történt.

A Vért jelenlegi két működő telephelye a Márkushegyi Bányaüzem és az Oroszlányi Erőmű.

A foglalkoztatottak létszáma meghaladja a 1.300 főt, ezzel a térségben a legtöbb munkahelyet nyújtó társaság.

Az Erőmű fő technológiai berendezésein az elmúlt években, 2005-2008 között végrehajtott – környezetvédelmi célokat is szolgáló – beruházás eredményeként az 1-es és 2-es kazán kiegészítő fluidizációs tüzelőberendezést kapott, melyekben – nemzeti célokat is szolgálva - tetemes mennyiségű biomassza is hasznosítható.

Történelem

Az erőmű helye a Sajó völgyében a borsodi iparvidék telepítéséig beépítetlen mezőgazdasági terület volt. A kivitelezést, a területrendezést 1951-ben kezdték meg. Az első blokk üzembe helyezésére 1955-ben került sor. A beruházás befejezése 1959-ben, hivatalos átadása 1962-ben volt. Ebben az időben az erőmű 10 db szénportüzelésű Bergman-Borsig falazott kazánnal és 6 db kondenzációs turbinával üzemelt.

A Borsodi Vegyi Kombinát PVC gyártásának fejlesztési programjai és a távfűtés hőigényének növekedésével kapcsolatban, a 60-as években jelentős átalakításokra került sor.

A 900 MW beépített kapacitással rendelkező Tisza 2 Erőművet zöldmezős beruházás eredményeként 1977-78-ban helyezték üzembe. A kondenzációs hőerőmű tüzelőanyaga szénhidrogén (földgáz, fűtőolaj, inert gáz)

A megtermelt villamos energiát a 220 kV-os és a 400 kV-os hálózatba táplálja be. Adottságának, rugalmasságának köszönhetően – mint a magyar villamos energiarendszer egyik szabályozó erőműve – részt vesz a primer és szekunder szabályozásban.

A visontai telephelyű Mátrai Erőmű ZRt a magyar villamosenergia-rendszer egyik megbízható alapegysége. Fő tevékenysége a villamosenergia-termelés. A 950 MW beépített teljesítménnyel rendelkező Mátrai Erőmű ZRt. az ország legnagyobb széntüzelésű erőműve. A társaság saját bányáiban külfejtéses technológiával termelt lignitből állít elő villamos energiát. A társaság a magyar nemzetgazdaság villamosenergia-fogyasztásának mintegy 13%-át termeli.

A Pannonpower Holding a Pécsi Erőmű utódjaként a hő- és villamosenergia-igények kielégítését végzi a technikai modernizációra, minőségre és megbízhatóságra, valamint a fenntarthatóságra alapozva.

Társaságunk felhagyva a szenes tüzeléssel, egyre szélesedő üzleti szerepvállalása révén olyan vállalkozássá nőtte ki magát, amely meghatározó pozíciót tölt be hazánk energiatermelésében.

Lévai Projekt

A Magyar Villamos Művek Társaságcsoport az Országgyűlés 2009. március 30-i határozatát követően - a cégcsoport legjelentősebb tagvállalatai, kiemelten a Paksi Atomerőmű Zrt. (PA Zrt.) részvételével - megalapította a Lévai Projektet a paksi atomerőmű bővítésének előkészítése érdekében.

A projekt célja, hogy elvégezze azokat a legfontosabb feladatokat, amelyek révén az Országgyűlési határozatban foglaltaknak megfelelően, eljuthatunk a paksi atomerőmű bővítésének megkezdéséhez.

2009. december 3-án került sor Lévai András szobrának felállítására a Tájékoztató és Látogató Központ előtti szoborparkban, melyet Farkas Pál szobrászművész készített.

Az ünnepségen először Lévai András testvérének, Lévai Klárának levelét olvasták fel, mivel nem tudott jelen lenni bátyja szobrának avatásán.
Lévai András professzor, akadémikus munkásságát tanítványa, Rádonyi László, MTA - Lévai alapítvány kuratóriumának tagja ismertette. Süli János, a paksi atomerőmű vezérigazgatója illetve Dénes József, a Lévai András által alapított erőműtervező iroda utóda, az ETV-ERŐTERV Energetikai Tervező és Vállalkozó Zrt.

Az összeköttetést az MVM Csoport tulajdonában álló MAVIR ZRt. adta át a kibővített Albertirsa 750/400 kV-os alállomással 2011. december közepén. 

A MEH által jóváhagyott 2008. évi Hálózatfejlesztési Terv írta elő 2012-ig a Szolnok 400 kV-os alállomás létesítését, valamint az Albertirsa–Martonvásár 400 kV-os távvezeték II. rendszer hiányzó szakaszainak felszerelését. A MAVIR ZRt. mind az alállomási, mind a távvezetéki munkák kivitelezésére, valamint a távvezeték-építéshez szükség ún.

A VDSZSZ mindig kiemelt figyelmet fordított a nyugdíjasok életkörülményeinek javítására. 2005-től számos újdonságot vezettek be számukra. A nyugdíjasok is használhatják az EDC kártyát, amellyel 5-10%-os kedvezményekkel vásárolhatnak áruházakban, élelmiszerboltokban, könyvesboltokban, benzinkutaknál.

-1988-tól voltam 2001-ig a DÉMÁSZ Szakszervezet vezetője. A DÉMÁSZ-nál 1957-től dolgoztam, ez az egy munkahelyem volt, de ezen belül viszont sok munkakörrel - önálló szerelő, üzemvitelen főszerelő, önálló technikus.

Dolgoztam a tervező osztályon, mindig szerettem a munkámat, szerettem a DÉMÁSZ-nál dolgozni. Szakszervezeti tevékenységemet függetlenítettként végeztem, a dolgozók bizalma által.

A még korábbi szakszervezeti vezetővel, Braun Józseffel nagyon jól működött a kapcsolatunk.

  A Magyar Mérnöki Kamara Energetikai Tagozata 2009 decemberében ötvenegy taggal megalakította a Nukleáris Energetikai Szakosztályát. A Szakosztály első közgyűlését 2010. június 1-re hívták össze, egyetlen napirendi ponttal, a vezetőség megválasztása céljából.

A Magyar Mérnöki Kamara Energetikai Tagozat Nukleáris Energetikai Szakosztály vezetőségválasztó közgyűlését, az MMK elnöke, Barsiné Pataki Etelka nevében Zarándy Pál alelnök, a helyet adó házigazda ETV-ERŐTERV nevében Dénes József vezérigazgató, az Országos Atomenergia Hivatal képviseletében dr.