Molnár Dávid: Az erőművekről általában

Az erőművek feladata a villamos energia előállítása a primer energiahordozókból. Magyarországon a Magyar Villamos-ipari Rendszerirányító Részvénytársaság feladata a fogyasztás és a termelés egyensúlyának mindenkori fenntartása.

Az erőműveket terheléskövetésük alapján három csoportba sorolhatjuk. Az első csoportba az alaperőművek tartoznak, amik a legalacsonyabb költséggel állítják elő a villamos energiát (atom-, lignit-, fűtőerőmű), vagy termelésüket nem lehet szabályozni. A menetrendtartó erőművek a pillanatnyi terhelést követve működnek, ilyenek a szénhidrogén erőművek. A harmadik csoport a csúcserőművek, ilyenek például a gyorsan indítható gázturbinás erőművek, aminek villamos energia előállítási költségei magasabbak a többi erőműhöz képest, illetve hatásfokuk nem olyan, hogy folyamatosan üzemeljenek, viszont kiegészítik a hazai termelést azzal, hogy a napi csúcsfogyasztási időszakban gyorsan üzembe állíthatóak. Az erőművek az országos nagyfeszültségű vezetékhálózatra (220, 440 kV) táplálják az általuk előállított energiát, ez a vezeték rendszer a villamosenergia-rendszer (VER) része.

A hazai VER kapcsolatban van a szomszédos országok villamosenergia-rendszerével, így lehetséges energiát importálni, illetve exportálni, ha szükség van rá. A villamos energia nem tárolható, mindig a fogyasztás határozza meg az éppen előállítandó mennyiséget[1]. Az ellátó rendszernek a (napi, heti, évszakokhoz kötött) fogyasztói szokásokhoz kell igazodni: éjszaka kevés a fogyasztás, reggel 7 óra körül és délután-este van a napi csúcsfogyasztás, ami este 11 óra után csökken le. Magyarország csúcsfogyasztása 6300-6400 megawatt, erőműveink teljesítőképessége pedig 8200 MW.

A villamos energiának hátránya is van. 2003. augusztus 14-én az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában három perc alatt 21 erőmű, köztük 10 nukleáris áramszolgáltató működésképtelenné vált, ami nyolc államban 80 millió embert érintett. A hibaelhárítás 1-2 nap alatt történt meg, az okokat teljes pontossággal azóta sem ismeri a közvélemény. A teljes leállás egy sorozat következménye volt: két erőmű leállása után az árampótlás rendszerében óriási túlfogyasztás lépett fel, ami újabb leállásokhoz vezetett. Áramellátási zavar fordult elő augusztus végén Angliában (40 perces), szeptember 23-án Svédországban és Dániában (néhány órás), Olaszországban szeptember 28-án (9-72 órás).

[1] Tombor Antal: Mi van a konnektor mögött? című előadása  a Mindentudás Egyetemén http://www.mindentudas.hu/tomborantal/20060305tombor1.html?pIdx=4 Elérhető: 2010. november 10.