Molnár Dávid: Megújuló – soha ki nem merülő források A víz

Megújuló primer energiaforrás a víz. A Nap sugárzásának köszönhetően a földi vízkészlet állandó változásban van: párolgás során a légkörbe kerül, ahol kicsapódik és visszahull a felszínre csapadék formájában. A Nap sugárzásának Földet elérő mennyiségének 23%-a fordítódik a víz körforgásának fenntartására, és ennek 99%-a a párolgás-lecsapódás. A Földön ezután csak a fennmaradó 1%-ból lehetséges energiát előállítani.[1] A világon az elméleti vízenergiakészlet 40-50000 TWh évente, ebből a műszakilag-gazdaságilag hasznosítható 10-18000 TWh/év, melyekhez képest a megvalósított vízerőművek szinte elenyésző 2000 TWh/év. Magyarország vízenergia készlete 1000 MW[2], viszont ennek kevesebb, mint 5%-át használjuk ki, összesen a hazai összes villamos energia igény kb. 1%-át teszi ki[3]. A vízenergia-kapacitás megoszlása a hazai folyókon: Duna 72%, Tisza 10%, Dráva 9%, Rába és Hernád együttesen 5% és egyéb 4%[4].

A víz ereje (link)

A szél a Nap energiájából származik, ezért megújuló energiaforrás. A napsugárzás, ami eléri a Földet nem mindenhol egyforma, ezért különböző hőmérsékletű légtömegek alakulnak ki. A hőmérsékletkülönbség nyomás különbséget eredményez, mely hatására áramlás jön létre addig, amíg a hőmérséklet és nyomáskülönbségek ki nem egyenlítődnek. A szél így jön létre. A szél sebessége és gyakorisága a tengerpartokon nagy, így hazánkban a hegyekkel védett vidéken nem a legalkalmasabb a szél ipari méretű felhasználása. A világ elméleti készletét 500000 TWh/évre becsülik, ebből a műszakilag hasznosítható készlete 10000 TWh/év. Hazánkban jelenleg 155 db szélerőmű van 37 település közelében, amik összesen 295 MW beépített kapacitással rendelkeznek[5].

A megújuló energiák forrása a Nap. A Föld légkörének külső részére 5,5-10²⁴ J/év napenergia sugárzódik. Ebből csupán 0,8*10²⁴ J/év energia jut a szárazföldre, és ennek csak az ezred része a műszakilag energetikai célokra felhasználni. A világon megvalósított napenergia hasznosítása 4*10¹⁵ J/év mennyiségnek felel meg, ami csak a milliomod része a kihasználható készletnek. Ennek egyik oka, hogy a napsugárzás nagy felületen oszlik szét. Hazánkban a napsugárzás mennyisége 4,4-5*10⁹ J/év/m², az egész ország területére ez 437*10¹⁸ J/év. Elsősorban fűtésrendszerek kiegészítésére használják, de villamos energiát is állítanak elő, igaz kevés helyen. Erőművi szinten történő villamosenergia-termelésre viszont a világon is csak alig néhány helyen használják.

A Nap (link)

Napelem (link)

[1] Szerk.: Dr. Sembrey Péter, Dr. Tóth László: Hagyományos és megújuló energiák, Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2004; 433. oldal

[2] Büki Gergely: Erőművek, Műegyetemi Kiadó, Budapest, 2004; 471. oldal

[3] Szerk.: Dr. Sembrey Péter, Dr. Tóth László: Hagyományos és megújuló energiák, Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2004; 433. oldal

[4] Büki Gergely: Energetika, Műegyetemi Kiadó, Budapest, 1997; 339. oldal

[5] Forrás: Magyar Szélenergia Társaság: http://www.mszet.hu Elérhető: 2010. november 10.