Csengetés, ajtónyitás.

- Jó estét! Meghoztuk, szereljük!
- Mit?!
- Hát a sötétségmérőt. Pardon, szabad?
- Miféle sötétségmérőt?!
- Hogyhogy mifélét? Nem tetszett papírt kapni?
- Nem én!

- Akkor tessék.
- Nekem ne szereljenek ide semmit! Van nekem már mindenem! Gázóra, villanyóra, hőmérőből kettő, vekker...
- Sötétségmérője is?
- Az nincs, de...

- Na látja. Hol van még a minden.
- ... és mit mér ... ez?
- Hát sötétet.

A villám nagy energiájú, jellemzően természetes légköri kisülés. Keletkezhet felhő–felhő és felhő–föld között. Áramerőssége a 20-30 000 ampert is eléri, kivételes esetekben meghaladhatja a 300 000 ampert is.

A villám keletkezése

Az elektromos töltés eloszlása a zivatarfelhőben

Lecsapó villám keletkezése

A villám elektromos gázkisülés, amely a felhők között, vagy a talaj és felhők között jön létre.

Villámcsapás ellen nincs igazi védekezés, azonban a károkat és a sérüléseket előre tervezéssel és odafigyeléssel jelentősen csökkenteni lehet.

Villámcsapás zivatar előtt is lehetséges, ezért vegyük komoly figyelmeztető jelnek a sötét és magas viharfelhőket vagy az erősödő szelet. A villámcsapások 10%-a azonban verőfényes, kék égbolt mellett következik be, a zivatarfelhőtől akár 15 km távolságra.

Ha látjuk a villámlást és utána 30 másodpercen belül meghalljuk a dörgést, azonnal keressünk menedéket.

A zivatar, villámlással és égzengéssel egyike ama jelenségeknek, melyek már ősidők óta foglalkoztatják az embert.

A természeti népek a felsőbb hatalmak haragjának tartották. Ez majdnem minden nép ősvallásában ilyen értelemben szerepelt. A görögök és a rómaiak villámokkal együtt ábrázolták Zeuszt és Jupitert.

A magyar nyelvben is az "Isten haragja" vagy "Isten nyila" kifejezések az ősi időkböl származnak.

A XVII.

A zivatar a meteorológiában a levegő elektromos aktivitását jelzi, nem a csapadékot.

Az elmúlt napokban a legtöbb villámot május 21-én érzékelte az Országos Meteorológiai Szolgálat SAFIR villámdetektáló hálózata, mintegy 31 000-et.

A villámok területi eloszlásáról hosszú évtizedes statisztikák még nem állnak rendelkezésre, hiszen 1998-ban helyezték üzembe a jelenséget megfigyelő SAFIR (francia rövidítéssel Surveillance et Alerte Foudre par Interferométrie Radioélectrique) rendszert, amellyel két-öt kilométeres pontossággal lehet megállapítani, hova csapott le a villám - attól függően, hol megy végbe a mérőhelyhez képest.

Az elektromos áram hatásai súlyos károsodásokat okozhatnak a mindennapi élet során.

Összefoglaló néven elektrotraumának nevezzük azt a sérüléscsoportot, melynek két fő formája az áramütés és a villámcsapás.

2011. június eleji hír:

Járókelők kezdték meg annak a nőnek az  újraélesztését, akit villámcsapás ért a Margitszigeten. A mentők által folytatott sikeres beavatkozás után a sérültet az Állami Egészségügyi Központba (ÁEK) szállították – mondta Valics Dezső, az Országos Mentőszolgálat sajtóügyeletese.