A zivatar a meteorológiában a levegő elektromos aktivitását jelzi, nem a csapadékot.

Az elmúlt napokban a legtöbb villámot május 21-én érzékelte az Országos Meteorológiai Szolgálat SAFIR villámdetektáló hálózata, mintegy 31 000-et.

A villámok területi eloszlásáról hosszú évtizedes statisztikák még nem állnak rendelkezésre, hiszen 1998-ban helyezték üzembe a jelenséget megfigyelő SAFIR (francia rövidítéssel Surveillance et Alerte Foudre par Interferométrie Radioélectrique) rendszert, amellyel két-öt kilométeres pontossággal lehet megállapítani, hova csapott le a villám - attól függően, hol megy végbe a mérőhelyhez képest.

Villámlás és felhőszakadás Budapesten a XIV. kerületben (2010. augusztus 6.)

Az 1998-tól eltelt évek adatai alapján átlagosan két és fél villám csap a földbe egy négyzetkilométeren egy év alatt Magyarországon. A villámok által leginkább látogatott térség a Duna-Tisza köze, a Nyírség és a Viharsarok: ezeken az országrészeken öt-hat lecsapó villámmal számolhatunk éves átlagban négyzetkilométerenként. Többségük a májustól augusztusig terjedő időszakban fordul elő, a leggyakrabban júniusi délutánokon villámlik.

Benjamin Franklin munkássága nyomán, az 1750-es évek óta tudjuk, hogy a villámlás elektromos jelenség. Későbbi felfedezés, hogy elektromosságot a töltések szétválasztásával lehet létrehozni. Az elektromos feltöltődés jelenségét általános és középiskolákban a Van der Graaf-féle generátorral szokás bemutatni. A töltések szétválasztásához egy szalagot vagy dinamót kell tekerni. A töltésszétválasztódás eredményeképpen a drót végét megfogó delikvens haja égnek áll.

Jégszemek és vízcseppek okozzák a villámlást

A folyamat a légkörben is ugyanígy megy végbe. Villámlás kialakulásához szükséges a töltésszétválasztó hatás, amely a zivatarfelhő különböző részeiben ellentétes előjelű töltéseket halmoz fel. A manapság elfogadott nézet szerint a heves feláramlásokban összeütköző jégszemek és vízcseppek képesek erre. Megfordítva a dolgot azt is mondhatjuk, hogy a villámlás létrejöttéhez olyan gomolyfelhők kellenek, melyekben már elégséges mennyiségben van jelen jég.

A zivatarfelhő üllőjében többnyire pozitív, míg a középső és alsó régióiban negatív töltéscentrum alakul ki. Villámlás létrejöhet a föld és a felhő között - ez a lecsapó villám, minden bizonnyal ilyen okozta a hétvégi halálesetet is - és felhőbeli töltésközpontok között (felhővillám). Utóbbiból hazánkban általában háromszor-ötször annyi fordul elő, mint lecsapóból.

Tanácsok és tévhitek

• A lecsapó villámok általában a környezetükből kimagasodó objektumokat "keresik", de ez nem mindig van így, különösen vízpart közelében nem. A nedves talaj, aljnövényzet is segíti a villámcsapás bekövetkezését.

• Közvetlenül villámlás előtt a hosszabb, frissen mosott hajú emberek hajszálai utolsó figyelmeztető jelként néha az égnek merednek, ilyenkor sürgősen keressünk fedett helyet.

• Nyílt mezőn vihar esetén a legjobb stratégia, ha lekuporodva vagy a fűbe fekve várjuk ki a zivatar elvonulását.

• Közvetlenül fák törzse mellé állni veszélyes. Különösen igaz ez az erdő szélén álló fákra, hiszen a fa teteje éppúgy lehet kiemelkedő tárgy, mint a mezőn álló ember. Ha fák közelében vagyunk, akkor a törzstől lehetőleg három-öt méter távolságra helyezkedjünk el. A végzetes villámcsapások egynegyede fa alatt történik a NOAA (Nemzeti Óceán- és Atmoszférakutató Intézet, az USA meteorológiai szolgálata) adatai szerint.

• Ugyancsak veszélyes a hegycsúcs és -gerinc, a távvezeték tartóoszlopa, a vasúti sín és a barlangnyílás.

• Kerékpáros túrázók szálljanak le a nyeregből, tartózkodjanak a biciklitől minél távolabb.

• Tévhit, hogy a villámcsapás és közvetett hatásai, vagyis a kóbor áramok nem élhetők túl. A legtöbb esetben az elektromos töltés nagy része a bőr mentén lefutva földelődik, belső szerveket ritkábban károsít.

• Nemzetközi statisztikák szerint 90 százalékos a túlélési ráta, ha van másik ember is a közelben, aki tud segíteni a villámcsapással sújtott társán. A villámcsapás miatt általában azonnal eszméletét veszti az áldozat. Sok esetben a sérülések az élettel összeegyeztethetetlenek: keringésleállás, súlyos szívritmuszavar, a légzőizmok bénulása miatt légzésmegállás következik be. A súlyos égési sérülés mellett a villám látászavart, a hangrobbanás dobhártya-átszakadást okoz.

• Az elsősegélyt nyújtó lehetőleg azonnal értesítse a mentőket. A villámsújtotta betegeket (és minden áramütést elszenvedettet) mindenképp orvosnak kell ellátnia, mert a káros hatások később is jelentkezhetnek - vagyis ha a sérült életben van, az még nem jelenti azt, hogy szakszerű ellátás nélkül is életben marad. Az elsősegélyt nyújtó ellenőrizze a légzést és a keringést, mérje fel a beteg tudatállapotát, szükség esetén kezdje meg az alapszintű újraélesztést (BLS - erről itt olvashat). Ha van a közelben kihelyezett félautomata defibrillátor, használjuk azonnal! - tanácsolja az Országos Mentőszolgálat. A testhelyzet attól függ, mennyire van eszméleténél a beteg: ha életjelei kielégítőek, de nincs tudatánál, stabilan fektessük az oldalára.
• A hőmérséklettől függően védeni kell a sérültet a kihűléstől is.

• Zivatar idején az autó tökéletes védelmet nyújt villám ellen, hiszen fémburkolata miatt Faraday-kalitkaként működik, azaz az elektromos töltéseket a burkolat levezeti.

• Vihar idejére célszerű az érzékenyebb elektromos berendezéseket (számítógép, televízió, hifiberendezés) kikapcsolni és kihúzni a fali csatlakozóból - nemcsak a közvetlen villámcsapás veszélye miatt, hanem az elektromos hálózatban terjedő hirtelen túlfeszültség ellen is. Mivel ez eléggé kényelmetlen módszer, az elektromos eszközök megóvására érdemes túlfeszültségvédőt beszerezni.

Mi a különbség a zápor és a zivatar között?

Április közepén elkezdődött a meteorológiában az úgynevezett konvektív szezon, mert az egyre erősebb nappali besugárzás hatására könnyebben kialakulnak záporok, zivatarok, mint a téli félévben.

A meteorológusok a nyári félévet konvektív félévként is emlegetik, hiszen a nyári időszakban a csapadék sokkal inkább zápor formájában hullik, nem pedig országos, áztató esőként.

A zápor csapadékformának számít, akárcsak az eső, de intenzitása gyorsan változik, rövid idő - többnyire 30-60 perc - alatt lehull, az esőcseppek átmérője eléri, sőt meghaladja az egy millimétert. Záporeső kizárólag akkor keletkezik, amikor a levegő függőleges rétegződése instabil. (Instabilnak akkor tekintjük a levegőt, amikor egy felfelé elindított légrészecske magától gyorsul tovább.)

A talaj közelében erősen felmelegedő levegő ugyanúgy képes instabillá tenni a légoszlopot, mint a magasban érkező hideg. Hatására gyors feláramlás indul meg a felszín és a magasabb légrétegek között. Ha a légkör megfelelően nedves, gomolyfelhők képződnek, elegendő vízmennyiség esetén megindul a csapadékhullás.

Ezzel szemben a zivatar nem a csapadékra, hanem a levegő elektromos aktivitására utal, tehát a zivatarfelhőre és a villámlás együttesére. Természetesen sokszor a záporeső is villámlással jár, de előfordulnak száraz zivatarok is, amikor csupán villámlást tapasztalunk csapadékhullás nélkül.

Pátkai Zsolt