Az összeköttetést az MVM Csoport tulajdonában álló MAVIR ZRt. adta át a kibővített Albertirsa 750/400 kV-os alállomással 2011. december közepén. 

A MEH által jóváhagyott 2008. évi Hálózatfejlesztési Terv írta elő 2012-ig a Szolnok 400 kV-os alállomás létesítését, valamint az Albertirsa–Martonvásár 400 kV-os távvezeték II. rendszer hiányzó szakaszainak felszerelését. A MAVIR ZRt. mind az alállomási, mind a távvezetéki munkák kivitelezésére, valamint a távvezeték-építéshez szükség ún. „Fenyő” típusú oszlopok legyártására az OVIT ZRt.-vel kötött szerződést.

 A két szerződés ünnepélyes aláírására 2010. április 28-án került sor. A MAVIR ZRt. részéről Tari Gábor vezérigazgató és Kovács Gábor mb. átviteli vezérigazgató-helyettes, az OVIT ZRt. képviseletében Horváth Miklós vezérigazgató és Benyó Tibor hálózati igazgató látták el kézjegyükkel a dokumentumokat.

A beruházás az európai villamosenergia-rendszeren belüli hálózati kapcsolatokat erősíti. A projekt korszerű készülékek, berendezések és építési technológiák alkalmazásával, az ésszerű költségminimum, valamint a környezetvédelmi alapkövetelmények szem előtt tartásával, a kitűzött határidőn és a jóváhagyott költségkereten belül valósult meg.

A beruházás költsége mintegy 6,6 Mrd Ft volt. A munkálatoknak köszönhetően a szakemberek tovább erősítették a térség fogyasztói által elvárt ellátási színvonalat, növelték az ellátásbiztonságot, valamint felkészítették a hálózatot a térség növekvő villamosenergia-igényének kielégítésére.

A beruházás megvalósítása két, egymással szorosan összefüggő részfeladat összehangolt megvalósítását igényelte: egyrészt az Albertirsa-Martonvásár 400 kV-os összeköttetés egyrendszerű szakaszait kétrendszerűre építették át, másrészt az Albertirsa 750/400 kV-os alállomást a Martonvásár 400 kV-os távvezeték második rendszerének fogadásához egy új mezőszelettel bővítették ki.

 Az Albertirsa-Martonvásár 400 kV-os összeköttetés a ZapadnoUkrainszkajából idáig húzódó 750 kV-os távvezeték folytatása.

A távvezeték M5 autópályát keresztező szakaszán, a 41-42 km között valósult meg, a szakma és a köznyelv által csak „bohócoszlop”-nak nevezett, a korábbiakhoz képest formabontó távvezetéki oszlop, amelyből összesen 2 db épült fel.

„A MAVIR ZRt., mint átviteli rendszerirányító feladata, hogy a magyar villamosenergia-rendszer részét képező átviteli hálózatán - a hazai és nemzetközi elvárásoknak megfelelő stratégián alapuló fejlesztési, felújítási, karbantartási és üzemeltetési tevékenységével - biztosítsa a hálózat hosszú távú, biztonságos rendelkezésre állását, valamint a hazai villamosenergia-ellátás biztonsága európai szintjének folyamatos fenntartását.” – mondta Tari Gábor, a MAVIR ZRt. vezérigazgatója átadási beszédében.

Gopcsa Péter, a generálkivitelező OVIT ZRt. vezérigazgatója kiemelte:„Társaságunk hat évtizede végzi a nagyfeszültségű távvezetékek és transzformátorállomások létesítését, karbantartását és fejlesztését. Részvételünk a Martonvásár–Albertirsa távvezeték kétrendszerűvé építési munkálataiban hagyományos tevékenységi körünk egyik kiemelkedő feladata volt, amelyben örömmel vettünk részt. Abban bízom, hogy a jövőben is módunk lesz hasonló villamosenergia-hálózati projektekben részt venni.”

A beruházás mérnökirodai feladatait a MAVIR ZRt. megbízásából az MVM ERBE Zrt. látta el. „Feladataink keretében a nyomvonallal érintett mintegy 1100 telektulajdonossal állapodtunk meg, ezen kívül felügyeltük és dokumentáltuk a tervezés, kivitelezés és üzembe helyezés lépéseit.” – fűzte hozzá Dohán Farkas, az MVM ERBE Zrt. vezérigazgatója.

Az Albertirsa-Martonvásár 400 kV-os összeköttetés tervezője, a PÖYRY ERŐTERV ZRt. nevében Dénes József elnök-vezérigazgató kiemelte, hogy a MAVIR és a résztvevő vállalatok közötti évtizedes kiváló együttműködés a projektben tovább erősödött. A sikeres munka során új technológiai megoldásokkal a környezetvédelmi és biztonsági szempontok érvényre juttatása mellett, a biztonsági övezet csökkentésével számottevően kisebb lett a környezet érintettsége.

Bohócoszlopot is állítottak

Világszerte egyre nagyobb népszerűségnek örvend az a gyakorlat, hogy az ipari, illetve közcélú berendezések létesítése során a beruházók megpróbálják "emberközelivé tenni" a legtöbbször hatalmas méretű tereptárgyakat. Ez az elgondolás vezérelte az MVM Csoport tulajdonában álló Mavir Zrt.-t - magyar villamosenergia-ipari átviteli rendszerirányítót - is, amely idén harmadik alkalommal épített a hagyományostól eltérő megjelenésű távvezetéki oszlopokat.

Az ilyen típusú formabontó oszlopok megtervezésekor elsősorban a műszaki-statikai szempontokat kell figyelembe venni. Másrészt, hogy hasonlítsanak az eredeti változatokhoz, hogy a meglévő, szabványos oszlopelemek közül minél több felhasználható legyen a kivitelezésükkor. Nem utolsósorban pedig fontos, hogy látványra is jól mutassanak - mondta el a Mavir Zrt. vezérigazgatója.

Mint hozzátette: a nagyobb mennyiségű vasanyag és rácsozat felhasználása ellenére egy ilyen formatervezett oszlop megvalósítása nem kerül sokkal többe, mint a hagyományos - úgynevezett Fenyő-típusú - oszlopoké. A két darab, egyenként 52 méter magas, 18 méter széles és majdnem 15 ezer kilogrammot nyomó bohócoszlopot az Albertirsa-Martonvásár 400 kV-os összeköttetés M5-ös autópályát keresztező szakaszán építették fel, az ottani távvezetékoszlopok felújítási munkálatai során.

Fotó: facebook.com/mavir

Az első látványoszlopokat a Martonvásár-Bicske 400 kV-os távvezeték M7-es autópálya-kereszteződésénél húzták fel az autópálya mindkét oldalán. Ezek különlegessége, hogy mindkettőn a cég egy-egy stilizált logója látható, amelyeket a már meglévő oszlopelemekből alakítottak ki. A második oszloppár 2010-ben készült el. Az akkor átadott Pécs-országhatár-(Ernestinovo) 400 kV-os nemzetközi távvezeték két, M6-os autópálya melletti oszlopát - Magyarország uniós elnöki tisztsége és Pécs "Európa Kulturális Fővárosa" címe előtt tisztelegve - nemzetiszínűre festették.

Mint azt Tari Gábor elmondta, világszerte "rengeteg kitűnő látványterv" készül a távvezetéki oszlopok kapcsán, ám viszonylag kevés olyan van, amely ténylegesen megvalósítható, mert a tervezéskor nem vesznek figyelembe statikai szempontokat. A már létező jó példák között szerepelnek a skandináv országok különböző alakú és színű, világító oszlopai. A részvénytársaság a jövőben is szeretne újabb formabontó oszlopokat építeni, amelyek az eddigiekhez hasonlóan a távvezetékek forgalmasabb - autópálya mentén húzódó - szakaszain kapnak majd helyet.