A Vértesi Erőmű Zártkörűen Működő Részvénytársaság közvetlen jogelődeit sorra véve egészen a XIX. századig jutunk el, amikor még a számunkra ma is meghatározó szén kitermelése alapvetően kézi erővel történt.

A Vért jelenlegi két működő telephelye a Márkushegyi Bányaüzem és az Oroszlányi Erőmű.

A foglalkoztatottak létszáma meghaladja a 1.300 főt, ezzel a térségben a legtöbb munkahelyet nyújtó társaság.

Az Erőmű fő technológiai berendezésein az elmúlt években, 2005-2008 között végrehajtott – környezetvédelmi célokat is szolgáló – beruházás eredményeként az 1-es és 2-es kazán kiegészítő fluidizációs tüzelőberendezést kapott, melyekben – nemzeti célokat is szolgálva - tetemes mennyiségű biomassza is hasznosítható.

A 3-as és 4-es kazán szintén alkalmas mezőgazdaságból származó biomasszák elégetésére. Ezekkel a beruházásokkal az Oroszlányi Erőmű vált hazánk első működő és ezidáig egyetlen szalmatüzelésű erőművévé. A fejlesztések szakmai hátterét alapvetően saját szakembereink munkájával és a magyar mérnökök tudásán biztosítottuk.

A közel 100 ezer tonna szalma elégetésével a magyar agrárium versenyképessége javul, ugyanakkor Magyarország energiafüggősége csökken. A biomassza alapú villamos energiatermelés 20 %-át reprezentálja erőművünk.

A biomassza tüzelés jelentős mértékben csökkenti környezetünk szennyezőanyag-terhelését. Csak úgy teljesíthető Magyarország EU vállalása, miszerint a megújuló villamos energia részarányát 3,6 %-ra növeli 2010-ig. Hazánk uniós vállalásának teljesítéséhez kíván hozzájárulni a Vértesi Erőmű ZRt. Oroszlányi Erőművében megvalósult bio projektekkel.

A részvénytársaság legfontosabb üzleti tevékenységének bemutatása a 2009. évben:

Környezetvédelmi Retrofit

A 2002. március 12-i kormányülésen pozitív döntés született a Vért hosszú távú továbbműködését érintő ún. retrofit programról. A kabinet készfizető kezesként állt a Társaság további üzemeltetése szempontjából nélkülözhetetlen retrofit beruházása mögé. A teljes beruházási program 2002. évi árszinten 20,1 milliárd Ft összegű volt. A magyar és az uniós előírások értelmében ugyanis 2005. január 1-től megengedhetetlen a káros anyagok korlátot meghaladó levegőbe bocsátása. Ezért vált szükségessé az Oroszlányi Erőmű füstgáz-kéntelenítőjének megépítése, blokkjainak megújítása. A 2002-2004 között megvalósult a nedves mészkő-gipsz technológiával működő füstgáz-kéntelenítő létesítése.

A beruházás előkészítése, tervezése és megvalósítása során a leginkább környezetbarát, rendelkezésre álló legjobb technológiák alkalmazása által igyekeztek megfelelni a legszigorúbb helyi és regionális környezetvédelmi elvárásoknak. Ma elmondhatjuk: több éves előkészítő, tervezési és építési munka eredményeként kéntelenítővel, jó hatásfokon, nagy rendelkezésre állással és alacsony szennyezőanyag-kibocsátással üzemelő, kapcsolt hő- és villamos termelésű erőművel rendelkezik a Vért.

Biomassza program

Egy hőerőműben az energia-átalakítási folyamat a tüzelőanyag elégetésével veszi kezdetét. Ehhez Oroszlányon négy kazánt üzemeltetnek. A Vértesi Erőmű ZRt. Oroszlányi Erőművében számost fejlesztés, átalakítás történt már az építése óta. Az élettartam hosszabbításokon túl különböző hatásfok javító, rendelkezésre állás javítási, környezetvédelmi, korszerűsítési és nem utolsó sorban gazdasági megfontolásokon nyugvó beavatkozások is történtek. Az oroszlányi kazánokat alapvetően szénpor eltüzelésére alakították ki, de 2005-2008 között folytatott biomassza program eredményeként az 1-es és a 2-es kazánban a szénpor tüzelése mellett - a kazán alján kialakított, ún. fluid ágyban -, megújuló energiahordozók is tüzelhetőek a tüzelőhő 40-50 %-áig. (Faapríték, szalma és egyéb elégethető biomasszák.)

Az 1-es és 2-es kazán szén-biomassza vegyes tüzelésre történő átalakítása során fő cél volt - a tüzelőhő arányban - megtartani a 70 %-os szén tüzelőanyag-felhasználást. Emellett 30-40 %-ban faapríték, szalma, mezőgazdasági melléktermékek, egyéb, energetikailag hasznosítható anyagok hasznosítására nyílt lehetőség. Ehhez a meglévő kazán-konstrukciót egy hibrid-fluidos tüzelőberendezéssel kellett ellátni, az ahhoz tartozó segédberendezésekkel együtt. A kazánok falain kialakításra kerültek a biomassza beadagoló nyílások, illetve telepítésre kerültek az azokat kiszolgáló berendezések.

A kazánok megváltozott tüzeléstechnikai jellemzőinek kézben tartását korszerű irányítástechnikai rendszer biztosítja. A tüzeléstechnikai feladaton túl szükség volt a tüzelőanyagok kazánba juttatásának biztosítására. A faapríték tekintetében a meglévő szállító szalag rendszer ellátására piacról beszerezhető eszközök sokaságából a megfelelő teljesítményben referenciával működő aprító gép került kiválasztásra, az azt kiszolgáló gépsorral, kiszolgálásukra kialakításra kerültek biomassza és aprítéktároló terek.

A bálázott szalma és kukoricaszár, mint szálas termék esetében már kevés választék volt az előkészítés, feladás területén ilyen méretű berendezésekből. A 10-15 t/h igényt kiszolgáló, helyszíni igényeket kielégítő berendezésekre nincs megfelelő referencia, így a rendelkezésre álló elemekből saját fejlesztésben jött létre a szalma beadagoló rendszer.

A kezdeti gyermekbetegségeket leküzdve egy igazán megbízható, megfelelő teljesítményű befújó berendezés jelentette az alapot további két egység üzembe állításához. Emellett több mezőgazdasági területről alkalmazott berendezéssel is kísérletek folytak, változó sikerrel. Modelvizsgálatokkal is alátámasztva, de jellemzően tapasztalati úton már rendelkezésre állnak azok a paraméterek, ami a gépek számára biztosíthatja a folyamatos működést, de cél a teljesítmény folyamatos emelése. A szemes jellegű mezőgazdasági anyagok fogadására, feladására szintén önálló fogadó-, kezelő tér került kialakításra, saját feladógarattal, amely a meglévő szalagrendszeren keresztül tudja az anyagokat a kazánok felé feladni.

Oroszlány és Bokod távfűtés kapcsolt energiatermeléssel

A kazánok átalakítása mellett az Oroszlányi Erőműben a távfűtési rendszer korszerűsítése is megkezdődött. Részben a meglévő eszközök felhasználásával a 2-es vegyes tüzelésű blokkon egy új hőközpont kerül kialakításra, biztosítva Oroszlány és Bokod települések versenyképes áron történő ellátását. A meglévő elemek korszerű irányítástechnikai felügyelettel történő kezelésével, valamint a nyomástartás teljesen új eszközparkkal történő ellátásával folytatódik a távfűtési rendszer már elkezdett optimalizálása.

2009-ben még négy napos monstre rendezvénysorozatot tartott a Vértesi Erőmű dolgozóinak,  több helyszínen, közel negyven programot szervezett az alábbiak szerint: