Az üzem az oroszlányi szénmedencében található.

A térség 1965-ben érte el termelése maximumát, 3.552.055 tonna szén felszínre juttatásával. Napjainkig több mint 130 millió tonna szenet termeltek a szénmedencében.

Az eocén program keretében létesült Márkushegyi Bányaüzem kivitelezése 1976. tavaszán indult a lejtősakna munkálataival. Az üzem 1981. április 1-jén lépett termelésbe. Ma már hazánk egyetlen működő mélyművelésű szénbányája.

A bánya a Vértes hegység nyugati előterében, Oroszlány város térségében, Pusztavám és Bokod falvak között helyezkedik el. A mintegy 400-500 m mélységű, földalatti létesítmény eocénkorú barnaszén kitermelését végzi. A jelenleg művelt területen az előfordulás egytelepes kifejlődésű, a szén fűtőértéke 16.000-21.000 kJ/kg.

A bánya az energetikai szén termelésével a biomassza mellett az Oroszlányi Erőmű alapanyag-ellátását biztosítja.

A kitermelésre tervezett szénvagyon és szénminőség illeszkedik ahhoz az elváráshoz, hogy a bánya kizárólag a kedvezőbb természeti, műszaki adottságú, kisebb kockázatú barnakőszén művelését célozza meg. Lakott terület alatt a termelés már befejeződött, az időközben művelésbe lépett Kőhalmi bányamező lényeges külszíni károsodást nem okoz.

A rendelkezésre álló szénvagyon a jelenlegi terveken túlmutató működésre is lehetőséget ad.

A bánya méretére jellemző, hogy a nyitott vágathossz (a földalatti vágatrendszer összes hossza) több mint 40 km. Az éves termelési mennyiség 9 PJ hő, mely évi 800 ezer tonna energetikai szén felszínre juttatását jelenti.

A külszíni kapcsolatot három függőleges- és egy lejtősakna biztosítja. A tömegtermelő munkahelyek napi 3-4.000 tonna szenet küldenek a felszínre. A technológia (széleshomlokú, hazafelé haladó, komplex gépesítésű, omlasztásos frontfejtés) is mutatja, hogy a munkafolyamatok teljes körűen gépesítettek.

A folyamatos feltárás és terület-előkészítés évi 3-4 km új vágat kihajtását igényli. A termékszállítás szalagpályákon, a segédanyag-szállítás függősínes vonatszerelvényekkel valósul meg.
A bányában termelt nyersszén megfelelő méretre történő aprítása és az erőműnek szükséges homogenizálás, fűtőérték-beállítás az osztályozóban történik.

A teljes szénfeldolgozási technológiai mű a környezeti hatások mérséklésére – Európában egyedülálló módon –, a föld alatt üzemel, innen már minőségileg és mennyiségileg beállított termék kerül a külszínre, majd mintegy 12 km összhosszúságú külszíni szalagpálya-rendszeren az Oroszlányi Erőműbe.

A bánya technikája a folyamatos fejlesztést követően az európai élvonal szintjén áll.

A kockázatot jelentő bányaveszélyek csekély mértékűek. A bányaveszélyek elleni védekezéshez a nemzetközi szinten is magas szintű technikai és szakmai háttér szolgál. Az üzem az esetleges veszélyhelyzetek elhárítására önálló bányamentő szervezettel rendelkezik.

A bányát számítógépes hálózattal működtetett mérő- és jelzőrendszer hálózza be, mérnökök által irányított diszpécserközpontban futnak össze a bánya mindenkori állapotával, biztonsági helyzetével és üzemvitelével kapcsolatos információk, megteremtve az azonnali beavatkozás lehetőségét.

Jelenleg ugyan már csak a Márkushegyi Bányában folyik széntermelés, azonban a korábban művelt bányák, valamint a bányákhoz kapcsolódó, igénybevett területek rekultivációja kötelezően előírt feladat.
A munkák gondos végrehajtását példázza a befejezett XX-as Bányaüzem területén létrehozott bányászati múzeum és a kimerült Dobai külfejtés helyén kialakított csodálatos környezetű tó. A Vértesi Erőmű ZRt. törekvése, hogy ne hagyjon maga után tájsebeket.