Az UCTE a világ egyik legnagyobb, szinkron üzemmódban üzemelő rendszere, amely magában foglalja a teljes Nyugat- és Közép-Európát, valamint 3 Maghreb államot is. Ma már az UCTE koordinálja a villamosenergia-átviteli rendszer működését és fejlesztését Portugáliától Lengyelországig, Hollandiától Romániáig és Görögországig, megfelelő kereteket biztosítva az EU belső villamosenergia-piac minden szereplőjének. 

Az UCTE-rendszer megállás nélkül fejlődik.

Az OVIT hatvanéves múltját akkor lehet pontosabban értékelni, ha belehelyezzük a hazai villamosenergia-ellátás 120 éves történetébe.

Ennek legkiemelkedőbb hazai alakja Dr. Csikós Béla volt. Így emlékhelyének felavatásával ünnepelte 2009. március 16-án az OVIT 60 éves évfordulóját a Körvasút sori telephelyen.

Az ünnepi alkalom meghívottjai Dr. Csikós Béla özvegye, az OVIT igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjai, vezető tisztségviselői, az Üzemi Tanács és az EVDSZ OVIT Tagszakszervezetének elnöke, nyugdíjas kollégák és a központi telephely munkatársai voltak.

A hazai nagyfeszültségű átviteli hálózat létrehozásával, üzemeltetésével, karbantartásával és fejlesztésével alapításától kezdve szorosan összefonódik az Országos Villamostávvezeték ZRt. – röviden és közismerten: az OVIT – története.

A jogelőd Távvezetéképítő Nemzeti Vállalat (TÁVÉP) 1949-ben kezdte meg tevékenységét. A vállalatot az ötvenes évek során, több lépésben összevonták az 1951-ben alapított Országos Villamostávvezeték Vállalattal.

A hazai nagyipar a XIX. század derekától indult jelentősebb fejlődésnek, ami akkor a széntermelés gyors ütemű fejlesztését kívánta meg.

Az 1867-es kiegyezés után a magyar ipar működését szabályozó első törvényt az országgyűlés 1872-ben hagyta jóvá. Az 1872. évi VIII., ipartörvény a korlátlan iparszabadság szellemében megszüntette valamennyi hazai céhet. A volt céhtagok ipartestüleket hozhattak létre. 

Az akkori kisiparosságot e  törvény komoly hátrányba szorította, teret nyitva hazánkban a külföldi nagyiparnak.

Miért kihívás ez az Ovit számára?-  ezzel a címmel írt beszámolót az Ovit két munkatársa 2007-ben.

Az átviteli hálózat alállomásain az elmúlt évtizedben jelentős primer és szekunder rekonstrukciós munkák folytak az MVM stratégiai tervének megfelelően. A felújítási munkák kivitelezésére társaságunkkal az MVM Zrt. szerződött, amely munkák szinte az Ovit valamennyi szervezeti egységét érintették az alállomási-, távvezetéki tervezőktől az építész-, villamos kivitelezőkön át az acélszerkezet gyártás és szállítási tevékenységig.

Egy hazai energiahordozóra, a lignitre alapozott nagyerőmű épül fel 2015-re Visontán, erről állapodott meg a Magyar Villamos Művek és a Mátrai Erőmű. A 200 milliárd forintba kerülő építkezés kétezer embernek ad majd munkát, a részben biomassza elégetésére is alkalmas erőmű kapacitása 400 megawatt lesz, így a háztartások egyötödének áramellátását tudja biztosítani.

Az állami tulajdonú MVM 74,9 százalékkal, míg a német RWE-EnBW konzorcium többségi tulajdonában lévő, de az MVM-en keresztül részben állami tulajdonú Mátrai Erőmű Zrt.

A szerverközpontok áramfogyasztása az elmúlt évtizedben több mint a kétszeresére nőtt és a következő években tovább nőhet. Éppen ezért lenne fontos, hogy világszerte elterjedjenek a zöld számítógép-centrumok.

Szakemberek szerint az IT-létesítmények üzemeltetői már napjainkban is megtakaríthatják az áramfogyasztás körülbelül felét, ha odafigyelnek az energiahatékonyságra. Ehhez azonban az kell, hogy folyamatosan mérjék a szerverek, a klíma- és más berendezések áramfogyasztását.

– csodálkozott rá a világra a szoláriumot is működtető erzsébetvárosi kozmetikus.

 „Megszoktam az eddigit, miért menjek át egy ismeretlen kereskedőhöz?- mondja egy pizzériás. Egyébként sem az áram, hanem a liszt árával van bajom” – szögezte le az agglomerációs kisváros pékségének tulajdonosa, aki nem áramszolgáltatót, hanem molnárt szeretne cserélni…

Felemás képet mutat magáról a liberalizált árampiac: évek óta lehet élni a kereskedőválasztás lehetőségével, mégis kevés vállalkozás szeretne így árelőnyhöz jutni.

Több mint 130 éves múltjával az izzólámpa az elektromos fényforrások doyenje, de úgy tűnik, lassanként mégis búcsút kell intenünk ennek a kedvelt világítóeszköznek. 2009 szeptemberében megszüntették a 100 wattos izzók árusítását, majd fokozatosan a többi is sorra kerül. 2012-ig a watt és lumenértéküktől függően kivonják a piacról a D energiaosztályú halogénlámpákat, végül 2016 őszétől már nem lesz kapható hagyományos villanykörte. A készletek kifogyásáig engedélyezett az árusítása azoknak a világítótesteknek, melyek nincsenek CE jelöléssel ellátva.