Több mint 130 éves múltjával az izzólámpa az elektromos fényforrások doyenje, de úgy tűnik, lassanként mégis búcsút kell intenünk ennek a kedvelt világítóeszköznek. 2009 szeptemberében megszüntették a 100 wattos izzók árusítását, majd fokozatosan a többi is sorra kerül. 2012-ig a watt és lumenértéküktől függően kivonják a piacról a D energiaosztályú halogénlámpákat, végül 2016 őszétől már nem lesz kapható hagyományos villanykörte. A készletek kifogyásáig engedélyezett az árusítása azoknak a világítótesteknek, melyek nincsenek CE jelöléssel ellátva.

A hagyományos izzó egy vékony wolframszál segítségével világít, amely az izzása által bocsátja ki a fényt. Atyjának T. A. Edisont tartják, noha 1879-es sikeres kísérletét megelőzően már többen próbálkoztak elektromos világítással, de neki sikerült elsőként megtalálnia az erre legalkalmasabb anyagot és megteremtenie azt a zárt teret, amely tartós vákuumot létrehozva segítette a lassú és hosszas izzást.

A ma (még) használatos izzók élettartama átlagosan 1000 óra, a halogén izzóké ennek akár többszöröse is lehet, mivel itt az izzószálat egy külső burok veszi körül, ami jódot vagy brómot tartalmaz, ezáltal az izzószál élettartama és működés közbeni hatásfoka is jelentősen megnő.

Népszerűségét elsősorban az árának köszönheti, de elterjedésében sokat lendített, hogy számos alakban és hatásfokkal gyártották. Hátulütője viszont az, hogy a felhasznált energiamennyiségnek mindössze 2-5 százalékából lesz fény, a többi kárba vész hőenergia formájában. A halogénizzóknál ez az arány valamivel jobb, egy hagyományos izzóval megegyező fényteljesítményhez mintegy 20-25 százalékkal kevesebb energiára van szükség.

A különbség azonban az árukban is jelentkezik, ezért kevésbé elterjedt ez a változat, a legtöbb halogén izzót törpefeszültséghez, 12V-hoz gyártják, bár kereskedelmi forgalomban kaphatók a hagyományos és úgynevezett mignon-foglalatos halogénizzók is.

A klasszikusan körte alakú izzókat napjainkban folyamatosan vonják ki a forgalomból, gazdaságtalan hatékonysági mutatójuk miatt és mert egyre több olyan fényforrás jelenik meg a piacon, ami kiválóan helyettesítheti ezt a népszerű, de valljuk be, elavult eszközt. Ilyen helyettesítő például a kompakt fénycső, amely látszólag olyan, mint egy hosszú izzó, ám egy külön működtető elektronikát is tartalmaz, és amelynek élettartama a hagyományos izzóhoz képest akár 10-15-szörös is lehet.

Ennél még hatékonyabb eszköz a LED, amelynek élettartama tekintetében akár az 50-es szorzó sem túlzás, ami pedig az energiahasznosítást illeti, az izzók energiaszükségletének töredékéből többszörös fényenergiát tud termelni. Népszerűségének egyelőre még gátat vet az ára, de az izzók megszűnésével és a LED-lámpák tömeges gyártásával minden bizonnyal méltó pótlékra találunk.

A két évvel ezelőtti uniós döntést, amely az izzók kivonását írta elő, a környezetvédők is lelkesen fogadták, mivel nemcsak kevesebb lesz az elhasznált energia, de jelentősen lecsökken a káros gázok kibocsátása és visszaszorítható az évek óta súlyos gondokat okozó üvegházhatás. Ezek mellett már szinte el is törpül az az előny, ami a villanyszámla csökkenésében jelentkezik, de ha az összes világítótestet LED-lámpákra cseréljük, a különbség nem is lesz annyira törpe.