Molnár Dávid: Kombinált gáz- és gőzturbinás erőművek

A kombinált ciklusú gáz- és gőzerőművek a legjobb hatásfokúak, a gőzerőműveket, illetve a gázturbinás erőműveket figyelembe véve. Ezt alátámasztja a Csepeli Erőmű 53,29%-os hatásfoka[1] is.

Az ilyen típusú erőművek általános felépítését az 1. ábra mutatja be. Az erőművekben két ciklusban történik a villamosenergia-termelése egy gázturbinás elsődleges kör, és a gőzturbinás szekunder kör.

Molnár Dávid: Vízerőmű

A víz felhasználása, mint energiaforrás az ókor idejére nyúlik vissza, ugyanis akkor kezdték használni az első vízikerekeket. A mai modern vízerőművek alapjai a XIX. században kezdtek kibontakozni. A vízerőművek a természetes vizek mozgási (folyóvizeknél), helyzeti és nyomási (állóvizeknél) energiáját használják fel a villamosenergia-termeléshez.

A vízerőműveket csoportosítani lehet az alapján, hogy milyen vizekre épültek, ez alapján megkülönböztetünk folyami-, szivattyús-tározós-, ár-apály- és hullámerőműveket.

Molnár Dávid: Szélerőművek

A szél energiájának felhasználása már több száz éves múltra tekint vissza, ha nem vesszük figyelembe a vitorlás hajókat, mert akkor több ezer évesnek mondhatjuk. A szélkerekeket víz szivattyúzására (öntözésre) használtak és szélmalmokként, ahol a gabona és más termények magvait őrölték. Energiatermelésre csak a XX. század első felében kezdték használni, az első nagyobb teljesítményű szélgenerátort 1941-ben állították üzembe az USA-ban, 1250kW teljesítményű volt[1].

Molnár Dávid: Biomassza a villamosenergia-termelésben

A biomassza megújuló energia, a napsugárzásból származik. A szárazföldön és vízben található élő és nemrég elhalt szervezetek összességét és az átalakulás után keletkező minden termék és hulladék értendő.

Keletkezése alapján csoportosíthatjuk a biomasszát[1]. Elsődleges biomasszák a természetes vegetációval jönnek létre, ilyenek a mezőgazdasági növények (szalma, szár, torzsa), erdő (tűzifa, erdei hulladékok), legelő, rét, vízben élő növények, kertészeti növények, s e csoportba tartoznak a speciálisan erre a célra termesztett energianövények.

Molnár Dávid: Hulladék- és szemétégető erőművek

A települési- és ipari hulladékok a mai technológiai fejlettség mellett egyre növekvő ütemben keletkeznek. Az elhelyezésük, hasznosításuk, megsemmisítésük is egyre nagyobb erőfeszítéseket igényel. Ez alapján a hulladékot „megújuló energiaforrásnak” tekinthetjük[1]. A hulladékkezelés egy formája a hulladék- és szemétégető erőmű. A hulladék fűtőértéke, ha nem válogatják szét 8-10 MJ/kg, ami növelhető szelektív gyűjtéssel.

Molnár Dávid: Atomerőmű

„Az atommagok átalakulásakor keletkező energia gyakorlati hasznosítása”[1]-ként lehetne legrövidebben megfogalmazni az atomerőművek működésének alapötletét. A maghasadás –fisszió – során létrejövő hőt hasznosítják egy hőerőművi egységben, ezért nevezik speciális hőerőműnek az atomerőműveket. Maghasadás urán- és plutóniumizotóp esetén megy végbe könnyedén úgy, hogy energetikailag kedvezőbb állapotba jutnak a hasadás során, így pozitív lesz az energiamérlegük.

2012. szeptember 11-én sikeresen elindult a cseh – szlovák – magyar másnapi kereskedésű villamosenergia-piacok összekapcsolása.

2012. szeptember 11-én sikeresen elindult a cseh, a szlovák és a magyar piacokon és a köztük lévő határokon – a határkeresztező villamosenergia- és átviteli kapacitások napi allokációjának céljából – az áralapú piac-összekapcsolás. Ez a módszer a három ország másnapi kereskedésű villamosenergia-piacaira vonatkozó ajánlati könyvek, és a cseh-szlovák, valamint a szlovák–magyar határon rendelkezésre álló napi határkeresztező kapacitások egyidejű használatát teszik lehetővé.

Az ország villamosenergia-igényének növekedése következtében az Oroszlányon és környékén fellelhető energetikai szénre alapozva, 1958. elején jelenik meg alap tervfeladatként egy 3x50 MW teljesítőképességű erőmű építése. A tervek már elkészültek, amikor 4x50 MW-ra növelték az erőmű teljesítményét. 1958. végén folyamatosan beindul az építkezés.

1960. őszére készült el a hűtőtó völgyzáró gátja, megkezdődött a tó feltöltése. (Az erőmű hűtő- és egyéb ipari-víz igényének kielégítésére az Által ér duzzasztásával hűtőtó létesítésére került sor. A tónak kettős célja van; hűtés és tárolás.

A Vértesi Erőmű Zártkörűen Működő Részvénytársaság közvetlen jogelődeit sorra véve egészen a XIX. századig jutunk el, amikor még a számunkra ma is meghatározó szén kitermelése alapvetően kézi erővel történt.

A Vért jelenlegi két működő telephelye a Márkushegyi Bányaüzem és az Oroszlányi Erőmű.

A foglalkoztatottak létszáma meghaladja a 1.300 főt, ezzel a térségben a legtöbb munkahelyet nyújtó társaság.

Az Erőmű fő technológiai berendezésein az elmúlt években, 2005-2008 között végrehajtott – környezetvédelmi célokat is szolgáló – beruházás eredményeként az 1-es és 2-es kazán kiegészítő fluidizációs tüzelőberendezést kapott, melyekben – nemzeti célokat is szolgálva - tetemes mennyiségű biomassza is hasznosítható.