Az Európai Tanács ülésének záróközleménye nagy erőfeszítéseket sürget az EU energiainfrastruktúrájának korszerűsítésére és kibővítésére, és a tagállami hálózatok összekapcsolására. Az uniós állam- és kormányfők szerint az EU-ban 2014-re meg kell teremteni az egységes gáz- és árampiacot.

A csúcs felszólította a tagállamokat, hogy határidőre és teljes mértékben valósítsák meg az integrált belső energiapiac kiépítéséről szóló jogszabályokat. Az elfogadott dokumentum felhívja a Tanácsot és az Európai Parlamentet, hogy minél előbb fogadja el azt a javaslatot, amelyet a Bizottság az energiapiacok integritásának és átláthatóságának szabályozására dolgozott ki. A tagállamoknak fel kell gyorsítaniuk a munkát ahhoz, hogy 2011 közepére elfogadják az elektromos autók töltőrendszerének, 2012 végére pedig az intelligens hálózatok és fogyasztásmérők műszaki szabványait.

Az Európai Tanács kimondta, hogy 2015 után már nem lehet olyan tagállam, amely ne lenne összekapcsolva az európai gáz- és villanyhálózatokkal, és emiatt veszélybe kerülhetne az energiaellátása. Az infrastrukturális beruházások költségeinek zömét a piacoknak kell fedezniük a díjbevételekből, olvasható a csúcs következtetései között.

A magyar elnökség tervei

A magyar elnökség tervei szerint már az energiaügyi miniszterek február 28-ai tanácsi ülésén jóváhagyják az Európai Bizottság által a 2020-ig terjedő időszakra javasolt energiastratégiát és infrastruktúra-célkitűzéseket. Májusban informális miniszteri tárgyaláson vitatják meg a 2050-ig szóló „energia útitervet”, a júniusi európai tanácsi ülésen pedig elfogadhatják az új európai energiahatékonysági tervet. A Bizottság által 2011 második félévében benyújtandó, az energiainfrastruktúrák finanszírozásáról szóló jogszabályjavaslatok előkészítése jegyében májusban Budapesten magas szintű konferenciát tartanak a témáról. Minderről Orbán Viktor magyar kormányfő beszélt az Európai Tanács ülésén.

Megteremteni az energia európai belső piacát

A magyar elnökség azt szeretné, hogy ha Európa új dimenziókat nyitnia az energiapolitika területén, megnyitná az utat a hosszútávon megfizethető, hozzáférhető, tiszta energia fellé. Az energiapolitikának hozzá kell járulnia a gazdasági növekedéshez, az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez, valamint a külső energiaforrásoktól való függőség csökkentéséhez. A legsürgetőbb feladat az energia európai belső piacának megteremtése és az európai energia-infrastruktúra széttöredezettségének megszüntetése.

Észak-déli energia-összeköttetés

Magyarország stratégiai jelentőséget tulajdonít annak, hogy a most meghatározó kelet–nyugati energiakapcsolatok mellett létrejöjjön az észak–déli kapcsolat is a Balti- és az Adriai-, illetve a Fekete-tenger között.  Ezt a célt szolgálja, hogy Magyarország 2010 végén átadta a magyar-román és a magyar-horvát gáz-összekötővezetéket, 2011. január 28-án pedig kormányközi megállapodás született egy hasonló magyar-szlovák vezeték megépítéséről. Az észak-déli energia-összeköttetés témáját február 3-án este munkavacsorán vitatta meg a négy visegrádi ország, valamint Bulgária Románia vezetője José Manuel Barroso-val, az Európai Bizottság elnökével.

Az Európai Tanács ülését az Energia Tanács 2010. decemberi ülése készítette elő. Az irányadó vitán egyetértés volt a tanácsban az olyan kérdésekben, mint az energiahatékonyság az épületek és a közlekedés területén, a megújuló energiaforrások fejlesztése, valamint a belső energiapiac kiteljesítését célzó harmadik liberalizációs csomag végrehajtása. A miniszterek támogatták a hiányzó hálózati összeköttetések mielőbbi megvalósítását, az európai prioritást élvező infrastruktúra-fejlesztések létrehozását és a harmadik országokkal folytatott együttműködés erősítését is. A megújuló energia támogatási rendszereinek harmonizációjával, illetve az energetikai infrastruktúra-fejlesztés finanszírozásával kapcsolatban tovább egyeztetnek a tagállamok.

Folyamatosan növekvő függőség

Az EU 500 millió polgárával és 20 millió vállalatával a világ legnagyobb energiapiacának számít. Mivel az energia kulcsfontosságú kérdés az Unión belül, a Lisszaboni Szerződés is tartalmazza az ezzel kapcsolatos célokat, az energiaellátás biztonságától a hatékonyságon át a megújuló energiaforrásokig. Az unió saját energiatermelésében jelenleg a megújuló energia mindössze 16 százalékot tesz ki, az olaj (14,2 százalék) és a gáz (19,5 százalék) továbbra is túlsúlyban vannak. Az EU országaiban megtermelt energia közel sem fedezi a szükségleteket, az Unió importfüggősége folyamatosan nő. 2006-ban a felhasznált energia 54 százaléka behozatalból származott, és a számítások szerint 2030-ra ez az arány 70 százalékra nőhet. Az európai energiaimport nagy részét az olaj (60 százalék) és a gáz (26 százalék) teszi ki.

Az Energia 2020 és az infrastruktúra-prioritások

Az Európai Bizottság 2010 novemberében fogadta el a versenyképes, fenntartható és biztonságos energiaellátás és energiafelhasználásról szóló Energia 2020 stratégiát. A dokumentum felvázolja az EU alapvető energiapolitikai elveit és fejlődési irányait, az ezek megvalósításához szükséges eszközöket. Az Energia 2020 stratégia ambiciózus célkitűzései szerint az uniós tagállamok 2020-ig az 1990-es szinthez képest 20 százalékkal csökkentenék az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, és 20 százalékkal növelnék a megújuló energia felhasználásának arányát, emellett pedig a hatékonyság növelésével összesen 20 százalékkal csökkentenék az energiafelhasználást is az Unión belül.

A Bizottság 2010 novemberében fogadta el az Energetikai infrastruktúra-prioritások 2020-ig és azt követően című dokumentumot is, amely az EU villamosenergia-, gáz- és olajvezetékeinek fejlesztésének, korszerűsítésének irányait jelöli ki. A Bizottság márciusban hozza nyilvánosságra az alacsony széndioxid-kibocsátású gazdaságra történő áttérés 2050-ig megvalósítandó útitervét.

Az energetikáért felelős miniszterek 2011. májusi gödöllői ülésén pedig  napirendre került az úgynevezett Energia Útiterv 2050, amely évtizedekre meghatározza majd az Európai Unió (EU) energiapolitikájának irányát.

Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter a találkozó témáit ismertető tanácskozást megelőző sajtóbeszélgetésen elmondta: az Európai Bizottság (EB) márciusban három útitervet – az évszázad közepéig kitekintő stratégiai elképzelést, koncepciót – mutatott be. A dokumentumok a klíma-, az energia- és a közlekedéspolitika területéről készült bizottsági helyzetelemzést és iránymutatást tartalmazzák.

A klímapolitikai útitervről már megindult a tagállamok közti egyeztetés és vita. Ezt a soros magyar elnökség koordinálta. Most az energiapolitika kerül sorra. A májusi informális miniszteri találkozó volt a tagállami konzultáció nyitánya – közölte Fellegi Tamás, aki a magyar elnökség nevében vezette le az eszmecserét.

A résztvevők az egyes részterületeket érintően beszéltek az anyagról, szó volt a versenyképességi és kutatás-fejlesztési szempontokról. A tagállamok részéről elhangzott megállapításokról elnökségi összefoglaló készült.

Az ülés másik napirendi pontja az energiapolitika külső dimenziója, amelynek fontosságát jól mutatja, hogy az EU-ban fogyasztott energia több mint fele az unión kívülről, harmadik országokból származik.

Fellegi Tamás hangsúlyozta: az ülés informális, vagyis a huszonhetek által aláírt kézzelfogható eredménye nem lesz”, ugyanakkor az energiapolitika külső dimenzióját tekintve fontos döntéseket is hoztak Gödöllőn.

Fellegi a hosszú távú földgázszállítási szerződés körüli lengyel-orosz nézeteltérést említette, amelynek rendezésében fontos volt az EB részvétele. Az EU energiapolitikájának külső dimenziója a 2011 második félévében – a magyar után – következő lengyel elnökség kiemelt témája lesz.