Az Európai Unió 2020-ig terjedő energetikai stratégiájának megvalósulását követően is szükség van a tagállami energiapolitikák összehangolására, ezért indokolt a 2030-ig, majd a 2050-ig tartó célkitűzések meghatározása – hangsúlyozta Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter az uniós energiaügyi miniszterek gödöllői informális ülésén, 2011. május 3-án.

 

 

A találkozó középpontjában az alacsony széndioxid-kibocsátású energiarendszer kialakítását előirányzó Energia-ütemterv 2050 (Roadmap) és az Unió külső energetikai kapcsolatainak témája állt. Fellegi Tamás az ülésen rámutatott, hogy „a magyar elnökség alatt olyan dokumentumok tárgyalása kezdődött meg, amelyek hosszú évtizedekre meghatározhatják az energetikában a lehetséges irányokat és a szükséges eszközrendszert”.

 

A tanácskozáson Günther Oettinger biztos mellett Tanaka Nobuo, a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) ügyvezető igazgatója és több nem uniós európai ország képviselője is részt vett.

Energiahatékonyság és versenyképesség

Az ülésen elnöklő Fellegi szerint az Energia-útitervben szereplő 85-90 százalékos széndioxidkibocsátás-csökkentés (1990-hez képest) rendkívül ambiciózus célkitűzés, „amellyel elérhető az energiabiztonság, a fenntarthatóság, illetve a versenyképesség megteremtése”. Fellegi kiemelte, hogy a kibocsátási célok elérésében az energiafelhasználás hatékonysága is kiemelt szerepet játszik. A megújuló energiaforrások kiaknázása új technológiai megoldásokat igényel az EU-ban, mondta.

 

A miniszter hozzátette: fontos, hogy a szolidaritás elve is érvényesüljön, az unió a 2050-ig tartó útiterv meghatározásakor vegye figyelembe a tagállamok eltérő gazdasági és földrajzi adottságait, lehetőségeit.

 

 

 

 

Középtávú tervek

Günther Oettinger energiaügyi biztos az ülésen arról beszélt, hogy elsőként a középtávú stratégiák alapos meghatározására van szükség: „nekem izgalmasabb, hogy 2030-ban mi lesz a helyzet, pontosan kell tudnunk, mik a szándékok erre az időszakra”. A biztos hozzátette: olyan szempontokat kell figyelembe venni a stratégiák kijelölésekor, mint az energiahatékonyság, a megújuló energiaforrások alkalmazása, az energia tárolása. A biztos szerint kiemelt szerepet kell kapniuk a szén-dioxid megkötésével illetve hasznosításával kapcsolatos technológiáknak: „Az a kérdés, hogy ebben áttörést tudunk-e elérni”. Oettinger szerint fontos döntésekre van szükség az atomenergia jövőbeli felhasználással kapcsolatban is.

 

A megújuló energiaforrások jelentősége

A tagállamok miniszterei egyaránt hangsúlyozták az olyan megújuló energiaforrások fontosságát, mint a szél és napenergia, illetve az árapály. A miniszterek arról is beszéltek, hogy a villamosenergia-termelésben elérendő széndioxid-kibocsátási csökkentés nem veszélyeztetheti az energiaellátást, és a lakosságnak továbbra is megfizethető energiát kell nyújtani.

Több tagállam arra hívta fel a figyelmet, hogy a korszerűbb energiaforrásokra történő átállás nincs ingyen, így a magasabb energiaárak elkerülhetetlenek, de a fogyasztókat ezzel együtt ösztönözni kell a váltásra. Egyes felszólalások szerint a fogyasztók egy részének árkedvezményt kellene kapnia az átálláshoz. Elhangzott az is, hogy nincsen olyan megoldás, amely minden tagállam számára egyformán megfelelő lenne. Számos ország jelezte, hogy energiatermelése egy részét hosszú távon is atomenergiából vagy földgázból szeretné fedezni.

 

Előtérben a hatékonyság

A tagállamok képviselői egyetértettek abban, hogy nagyon fontos energetikai beruházásokra és új technológiákra van szükség, ezért a készülő energia-menetrendben kiemelt szerepet kap majd a kutatás-fejlesztés is. A tagállamok hangsúlyozták egy egységes energiapiac kialakításának fontosságát is, amely hosszú távon biztosíthatná az ellátás biztonságát. Egyöntetű volt vélemény, hogy az energiahatékonyságnak minden területen meg kell jelennie, nem csupán az energiatermelésben. Több hozzászóló szorgalmazta a „tiszta energia” használatát a közlekedésben. Günther Oettinger, illetve több tagállami képviselő ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a 2050-es ütemtervnek „rugalmasnak” kell lennie, hogy igazodhasson a ma még nem látható technikai fejlődéshez.

 

 

A társadalmi és költségvetési dimenziók

 

A tanácskozás második szakaszában az energiaügyi biztos a 2050-ig kitekintő energiaterv társadalmi és költségvetési dimenzióira hívta fel a figyelmet. Úgy vélte, hogy ha a tagállamok komolyan veszik az energiahatékonyságot, a költségvetéseken is változtatniuk kell. Oettinger elsősorban a köz- és magánépületek energiahatékonyságának fontosságát emelte ki. „A kérdés az, hogy a generációnk készen áll-e arra, hogy több pénzt fordítson az energiahatékonyságra”.

 

 

A szénmentes Európa megteremtése

„A cél, hogy leépítsük a szén alapú energiafelhasználását, és ma megvitattuk ennek feltételeit” – foglalta össze a tanácskozást Gunther Oettinger az eseményt követő sajtótájékoztatón. A biztos hangsúlyozta: ”Európa energiaügye túlnyúlik a 27 tagállam határain, az energia közös ügyünk”. Oettinger hozzátette: a gödöllői tanácskozás eredményeit az Energiatanács következő hivatalos ülésén, júniusban fogják hasznosítani, amikor a konkrét és konstruktív javaslatok megfogalmazása lesz a cél.

Fellegi Tamás a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a tagállamok különösen fontosnak tartották a fogyasztók tájékoztatását energiafelhasználás nagyságáról és annak hatásairól. A fogyasztók szemléletének formálására van szükség – tolmácsolta a Tanács álláspontját Fellegi. A fejlesztési miniszter hozzátette, hogy az energiamixről is szó volt a tanácskozáson: „és bár határozott törekvés van, hogy ahol lehet, közös politikát tudjunk megfogalmazni, az energiamix nemzeti hatáskörben marad”.

 

 

A nukleáris biztonság közös érdek

Bár a tanácskozáson nem érintették a nukleáris biztonság témakörét, újságírói kérdésre Günther Oettinger reményét fejezte ki, hogy már a következő hétre megszületnek a stressztesztek közös kritériumai.  Reményét fejezte ki, hogy „a vállalatok valamint a tagállamok és végül az EU elfogadja ezeket a szabályozókat, és a stressztesztek lezajlanak majd mind a 143 uniós atomerőműben”.

 

Fellegi Tamás hozzátette: összeurópai felelősségről van szó „fontosnak tartjuk, hogy minden európai polgár nyugodtan tudjon aludni, ezért fontos a nyilvánosság és a közös feltételek kialakítása is”.