Egyre nagyobb divat a megújuló energiaforrások használata családi házak építésénél, de sokan nem veszik figyelembe, hogy egy elrontott terven rengeteg pénzt lehet bukni.

Átgondolt tájolás, a hagyomány és megújuló energiaforrások alaposan megtervezett kombinációja, a természeti környezet adottságainak használata és rengeteg türelem - ezek szükségesek a tökéletes ház megépítéséhez.

Az energiafelhasználás szempontjából tökéletes házat kerestük, és találtunk valami hasonlót.

Nagy ablakokon jut a fény és a meleg a lakásba

A gázkrízis óta - a gazdasági recesszió dacára - egyre nő az érdeklődés a megújuló energiaforrásokon alapuló rendszerek iránt, mondták az [origo]-nak a megújuló energiaforrásokat népszerűsítő áprilisi Renexpo kiállítói. A forgalmazók az energiabarát technológiák két erényét emelték ki: egyrészt a rendszerek a kiépítéssel járó többletköltségek ellenére egy idő után hasznot hoznak, másrészt a megújuló energiaforrások otthoni felhasználásával minimálisra csökkenthető a háztartások külső energiafüggősége, üzemelésüket nem befolyásolják a gazdasági változások.

A környezettudatos építkezés többe kerül, mint a hagyományos. A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumban az [origo]-nak azt mondták, hogy a megújuló energiaforrásokkal legjobban felszerelt úgynevezett passzívházak felépítésének többletköltsége meghaladja a 10 százalékot. Az [origo] által megkérdezett építész és villamosmérnök szerint a megoldást nem is a passzív házban kell keresni. "A passzív ház tulajdonképpen egy kísérleti ház: nagyon lassan térül meg" - mondta Bernáth Róbert villamosmérnök, aki alternatív energiaellátási megoldásokkal felszerelt családi házban él Budakeszin.

Budakeszi álomház

Bernáth - négytagú családja számára - egymást kiegészítő, és szükség esetén helyettesítő, megújuló energiaforrásokat és más környezetbarát megoldásokat használó összetett rendszerrel szerelte fel családi házát. A tetőre szerelt napkollektor például a vízmelegítésen túl a fűtésre is rá tud segíteni, a gázfűtést a nappaliban működő kandallóban tűzifával is kiválthatja. Építkezés előtt azt tűzte ki célul, hogy "úgy épüljön fel a ház, hogy a gépészet időleges kimaradása, például áramszünet, esetén is lakható maradjon".

A másfél éves tervezést egy év építkezés követte, az alternatív energiaforrásokon alapuló rendszer másfél év alatt épült ki, ez lesz a harmadik nyár, amit a család a házban tölt. A kis utcában található épület minden apró részlete gondosan ki van találva: szerkezete jórészt hagyományos anyagokból épült, gépészeti megoldásai viszont újszerűek.

Az épület tájolása alapvető kérdés volt - a fűtést kevésbé igénylő helyiségek - lépcsőház, spájz, gardrób - az északi oldalon helyezkednek el, a déli oldalon jól méretezett ablakok engedik be a természetes fényt és a napsugarak melegét. A házon nincsenek redőnyök: tavasztól őszig lombhullató növények - például a látogatásunkkor éppen virágzó lila akác - biztosítják a természetes árnyékolást. "A jól elhelyezett ablak, a tető túlnyúlása legalább akkora nyereség, mint a napkollektoros rendszerek, mert nyáron nincs szükség légkondicionálóra" - mutatta büszkén házának apró trükkjeit Bernáth. Ha mindezek ellenére mégis túl meleg lenne, csak egy kapcsolót kell lenyomni, és máris elkezd áramlani a hűvös pincéből a levegő.

A tetőről az esővíz óriási gyűjtőballonokba fut, ezzel locsolják a kertet és öblítik a vécéket, de a szürke szennyvizet is elkülönítve gyűjtik. Egy sor apró részletre odafigyelnek: a hulladékot szelektíven gyűjtik, a szerves hulladékot komposztálják, a kerti gyümölcsfákat a nagymamától ellesett bio permetezéssel védik a kártevőktől.

A ház működését egy mérésadatgyűjtő regisztrálja, amely amellett, hogy valós időben mutatja a ház aktuális energetikai állapotát, a távvezérlőként is működik, és regisztrálja is az adatokat. Bernáth Róbert ezzel azoknak is segítséget akar nyújtani, akik - hozzá hasonlóan - a már meglévő tapasztalatokra kíváncsiak: "A ház és a környezet energiáit hasznosító berendezések tervezésekor olyan adatokra lett volna szükségünk, amelyek a máshol már megépült hasonló rendszerek működét írják le. A külföldi szakirodalomban sok információ elérhető volt, de még ott sem láttam számokat" - emlékezett vissza saját kezdeti nehézségeire. A ház internetes oldalán kialakult aktív fórumélet arra utal, sokakat érdeklő kérdésről van szó. 

Az elkészült házban szemlátomást nagy örömét leli, nem is a megtérülést latolgatja: mérései alapján a háztetőn elhelyezett napkollektor például körülbelül 15 év múlva hozza be az árát. "Ha gyorsabban megtérül, mint ahogy tönkremegy, már megérte" - mondta vidáman.

Akár visszájára is fordulhatnak

Az energiatakarékos és megújuló energiaforrásokra épülő technológiák gyártói ajánlataikban többnyire 4-5 év megtérülési időt ígérnek, Bernáth szerint ezekre az állításokra nem szabad alapozni, mert a forgalmazók előszeretettel dobálóznak olyan adatokkal, amelyek az adott rendszerek hozamára vonatkoznak, miközben a megtérülést egy sor helyi és környezeti tényező is befolyásolja. Ilyenek az aktuális energiaárak, a ház tájolása, energetikai tulajdonságai és a lakók szokásai. Sőt, ha helytelenül üzemeltetik a rendszereket, akár pénznyelővé is válhatnak: "Egy rosszul tervezett rendszer üzemeltetése negatív szaldós is lehet, ha nem illeszkedik a lakók tényleges energiafelhasználási igényeihez" - állította.

A ház tulajdonosa az utolsó részletig mindenre odafigyel

A környezet és -energiatudatos házakat építő Kazinczy Gyöngyvér is óva int a túlzásoktól: azzal nem spórolunk többet, ha az egész tetőt napkollektorokkal borítjuk be, és a ház mögé sem kell okvetlenül mini szélmalmot építtetni: a hangsúly a hagyományos és a megújuló energiaforrások helyes kombinálásán van - mondta az [origo]-nak.