Az építkezés, felújítás megoldandó feladatai sorában az egyik elengedhetetlen az elektromos szerelés. Mivel szinte minden tevékenységünket háztartási készülékek segítik, védõcsõben futó vezetékhálózat fonja be a falakat, födémet: a villamos áramot vezetõ sodrott rézvezetéken kívül külön csõben itt futnak további erek is a riasztóhoz, telefon- és tévécsatlakozáshoz, számítástechnikai eszközökhöz. A jelenlegi tarifa szerint egyszer 25 A-ig nem kell hálózatfejlesztési hozzájárulást fizetni, ezért ennél kevesebbet nem célszerû kérni; ennél többet azonban csak akkor, ha erre mindjárt a beköltözéskor szükség van.

A készülõ lakás, ház villamos hálózatát pillanatnyi teljesítményigény szerint kell kiépíteni.

Hogy ezt meghatározzuk, három adattal kell számolni:

az egyik a méretezési teljesítmény,

a másik a csatlakozási teljesítmény,

a harmadik a jelenlegi egyidejû teljesítmény.

A szokásos egyidejûséget annak számbavétele jelenti, hogy milyen eszközöket akarunk egyidejûleg használni úgy, hogy például a sütõ és a mosógép is egyszerre induljon.

A villamos háztartási berendezések fogyasztása alapján meghatározott teljesítmény a jelenlegi egyidejû teljesítmény. Az igényelt csatlakozási teljesítmény ennél mindenképp nagyobb legyen.

A teljesítményigényt befolyásolja, hogy a fûtés is villannyal történik-e, vagy van gáz- vagy távfûtés. Ahol csak napi néhány órás fûtés indokolt, a legtakarékosabb a ventillátorral kapcsolt villamos fûtés, amely gyorsan felfûti a szobát. Mielõtt döntünk, hogy villamos vagy gázkészülékkel szeretnénk fõzni, meg kell gondolni, hogy milyen energiacsatlakozást létesítünk, mert az befolyásolja az építési költségeket és a késõbbiekben az üzemeltetést is. 10 kW-nál nagyobb teljesítményigény esetén célszerû a szokásos egyfázisú táplálás helyett háromfázisút igényelni, ami az áramkörök három részre osztását jelenti. Ennél kisebb teljesítményigény esetén ez inkább hátrányos, mint elõnyös.

A méretezési teljesítményre a jelenlegi szabvány lakásonként gáztûzhely esetén 6,6 kW-ot, villanytûzhely esetén 10 kW-ot ír elõ. Ez egyetlen család elhelyezésére szolgáló, szokásos, legfeljebb 4 lakószobás lakás világítását és a konnektorokba csatlakoztatott készülékeinek teljesítményigényét fedezi. Nincs benne a forróvíztároló (1-3 kW), a villamos fûtés (fûtõtestenként 3-6 kW), a légkondicionálás (ablakklíma 1,5-4 kW, a szobába szerelt készülékbõl és a vele csõvezetékkel összekötött, az épületen kívül szerelt ventillátoros hûtõegységbõl álló split készülék teljesítményigénye kondicionált szobánként 1-5 kW), a szauna (5-18 kW), a kertvilágítás és egyéb különleges igények ellátása sem. A villamos hûtõszekrény és mélyhûtõ energiafogyasztása ugyan magas, de teljesítményigénye kicsi, a nagy fogyasztást hosszú és tartós bekapcsolásuk okozza. A mikrohullámú sütõ teljesítménye elég nagy (0,5-2 kW), fogyasztása viszont kicsi, mert bekapcsolási ideje percekben mérhetõ.

Vezetékek, villanyóra

A csatlakozó vezeték az áramszolgáltató tulajdona, õ kezelni, ezért a hálózati vezetékkel azonos típusúnak kell lennie, mégha a ház építtetõje is szerelteti fel. Családi ház esetén a fogyasztásmérõket (villanyórákat) - ha több van -, egy közös ponton, egy-egy külön szekrényben kell elhelyezni, célszerûen a kert kerítésének egyik oszlopán, a kukatárolóban, vagy az épület külsõ falán, hozzáférhetõ módon. Indokolt szempontok alapján ettõl eltérõen is meg lehet állapodni, de a fogyasztásmérõk (villanyórák) lakáson belüli elhelyezéséhez az áramszolgáltató már nem járul hozzá.
A csatlakozási pont és a fogyasztásmérõk közé kerülõ méretlen fõvezeték családi házakban az építtetõ tulajdona, õ gondoskodik karbantartásáról, de az illetéktelen hozzáférés megakadályozására az áramszolgáltató különbözõ megkötéseket tesz.

Tervezés - kivitelezés

Nem csak magát az épületet, de annak villamos hálózatát is szakemberek (a mérnökkamara tervezõi névsorába felvett villamos tervezõmérnökkel) kell megterveztetni. A villamos tervezés elhagyása csak a teljesen szokásos igénybevételû lakásoknál lehet problémamentes.

Amennyiben legfeljebb négy, a legegyszerûbb igényû lakás lesz a tervezendõ családi házban, és a fogyasztónak nem lesz közterületen elhelyezendõ vezetéke, úgy az ELMÛ elfogadja a részletes terv helyett az áramszolgáltató tanfolyamán végzett, a kamara által minõsített kivitelezõ (villanyszerelõ) által készített olyan vázlat bemutatását is, amely a csatlakozóvezeték megoldási módját, a csatlakozási pontot, a fõvezetékeket és a fogyasztásmérõk (villanyórák) elhelyezését tartalmazza. (A minõsített villanyszerelõk névsora a kamaránál és az ELMÛ fogyasztói irodáiban megtekinthetõ.) Ahol több nagyobb energiaigényû termék, készülék beépítésére kerül sor, a pontos számok meghatározása mindenképpen villamos tervezõmérnöki feladat.

A villamosenergia-igénybejelentést az építtetõnek kell megtennie az ELMÛ fogyasztói irodájában. Feltétlenül szükséges, hogy a tervezõ közvetlenül az építészeti elvi engedélyezési terv készítése után, de mindenképpen az elsõ kapavágás elõtt keresse fel a fogyasztói irodát a részletek tisztázása, s az általa készített terv (vázlat) egyeztetése érdekében. Csak így kerülhetõ el, hogy a villamos berendezés elhelyezése miatt az építészeti terveken vagy az elkészült épületen változtatni kelljen. Amennyiben a villamos berendezés kivitelezõje is minõsített villanyszerelõ, lényegesen leegyszerûsödik a hálózatra kapcsolás.


Túlfeszültségvédelem

A villamos hálózaton túlfeszültség korábban szinte kizárólag a villámlásokból eredõen keletkezett. Gyors lefolyásuk révén többnyire nem melegítették fel a súlyos villamos készülékek szigetelését, így nem is keletkezett bennük komolyabb kár. A ma használatos félvezetõk (chipek) olyan kis tömegûek, hogy a légköri behatások rövid ideje alatt is tönkre mehetnek, ráadásul a félvezetõk mûködése maga is kelthet túlfeszültségeket.

Túlfeszültségvédelemre ma már mindenütt szükség lehet, ahol félvezetõs készülék van a hálózatra kötve (nemcsak bekapcsolt, de készenléti állapotban is). Ez alól az sem mentesít, ha az épületen villámhárító is van, sõt, ez még gyakoribbá teheti a veszélyt. Ennek hiánya általában csak a drága készülékek tönkremenetelét okozza, de tûzveszélyt ritkán jelent.
A túlfeszültségvédelem felszerelését nem jogszabály teszi kötelezõvé, csupán a lehetséges kár gazdasági kockázata teszi kívánatossá, megoldása komoly szakértelmet kíván. Túlfeszültségvédelmi készülékeket három helyre - a ház csatlakozási pontja, a fogyasztásmérõ és a dugaszolóaljzat közvetlen közelébe - kell felszerelni. Mivel nem olcsó, az építtetõnek elõre tisztáznia kell a tervezõvel, kíván-e ilyet beterveztetni vagy sem.

Érintésvédelem

A jól megválasztott és jó állapotú villamos berendezés használata szinte veszélytelen, a meghibásodott készülékek azonban életveszélyes áramütést okozhatnak. Ennek megelõzésére az EU államainak többségében kötelezõ a lakások villamos hálózatát áramvédõ kapcsolóval védeni. Ahol ilyet felszereltek, úgyszólván teljesen megszûnt az épületek belsejében felszerelt készülékek szigetelési hibájából elõforduló halálos áramütés.

Mindenütt kötelezõ az érintésvédelem kialakítása, a védõvezetõ (amit általában földvezetõnek neveznek) kiépítése. Szakkérdés (így nem az építtetõre, hanem a tervezõre tartozik) annak figyelembe vétele, hogy az áramszolgáltató hálózata nullázott. Ha az építészeti tervezés nem a villamos tervezéssel együtt történik, nem árt, ha az építtetõ is figyelemmel kíséri, hogy az építési tervekben szerepel-e a vasbeton épületalap villamos földelésre alkalmas kialakítása. Maga az építkezés áramütés szempontjából fokozottan veszélyes tevékenység, így az ezt kiszolgáló (úgynevezett felvonulási) villamos hálózatban kötelezõ az áramvédõ kapcsolók felszerelése.

Áram az építkezésen

Már az építkezés megkezdésekor is szükség van villamos energiára. Többnyire az építkezés közben még nem a véglegesen kiépített vezetékhálózatról vételezik az áramot a gépekhez (flexvágó, betonkeverõ, fúrógép stb.), világításhoz, az áramütés veszélye is sokkal nagyobb. A villamos szabvány megköveteli, hogy az itt használt felvonulási villamos hálózatok érintésvédelmét áramvédõkapcsolók beépítésével oldják meg.
Mivel az építkezés ipari tevékenység, ezért a villamosenergia-fogyasztás díja a lakosságitól eltérõen alapdíjas árszabás szerint történik. Ez különösen a családi házak építkezésénél elõnytelen, mert az alapdíj havi állandó összeg, ha folyik az építkezés, ha nem. Erre tekintettel az ELMÛ a családi házak építõinek kedvezményt nyújt, amennyiben mindjárt az építkezés kezdetén megépítik a kerítés egy pillérét, vagy a telekhatárra esõ falrészt, s ebben véglegesen kiépítik a késõbbi lakás fogyasztásmérõjét és áram-védõkapcsolóját. Ez esetben az építkezés áramfogyasztása lakossági árszabással (alapdíj nélkül) számítódik. A kedvezmény igénybevételéhez elõzetes egyeztetésre van szükség.

(A témáról bõvebben lásd: www.elmu.hu)